2019. április 28., vasárnap

The Highwaymen - Vélekedés


 Az 1930- as évek legendás bűnözőpárosának (Bonnie es Clyde) történetét alapos részletességgel vitte vászonra a rendező, John Lee Hancock.


Több, mint ezren vannak a fiatal bankrablók, gyilkosok nyomában, eredménytelenül. Ezért a Kormányzóasszony (Kathy Bates) két, már nyugdíjba vonult Rangert szerződtet elfogásukra, Frank Hamer (Kevin Costner) és Maney Gault (Woody Harrelson) személyében.


A két egykori bajtárs nyomába szegődik a bűnözőknek. Nehéz dolguk van, mert a lakosság Robin Hood- ként bálványozza a néha csak kedvtelésből ölő fiatalokat. A Redőrséggel összefogva Frank és Maney forró nyomra bukkan és egyre közelebb kerül az embertelen végkifejlet.


A rendező mindent tűpontosan megmutat a dokumentumok alapján, semmi nem kerüli el a figyelmét, ki milyen cigarettát szívott, milyen autóval közlekedtek, melyek voltak Clyde kedvenc fegyverei.


Bonnie Elizabeth Parker (1910- 1934 május 23.), szegény családból, de az iskolában hamar kitűnt éles eszével. Clyde Chestnut Barrow (1909- 1934 május 23.) szintén szegény család sarja és már hamar szembekerül a törvénnyel.


A film mégsem az ő életüket mutatja be, hanem azokét a katonákét, rendőrökét, Rangerekét, akik két évig hajszolták a legendás párost

Szereplők

Maney Gault
Woody Harrelson

Frank Hamer
Kevin Costner

Kathy Bates
Kim Dickens

Ivy Methvin
W. Earl Brown

Lee Simmons
John Carroll Lynch

Ted Hinton
Thomas Mann

John Quinn
David Furr

Emma Parker
Jane McNeill

Ray Hamilton
Jesse C. Boyd

RENDEZŐ:
John Lee Hancock

FORGATÓKÖNYVÍRÓ:
John Fusco
John Lee Hancock
PRODUCER:
Casey Silver

EXECUTIVE PRODUCER:
Michael J. Malone

ASSOCIATE PRODUCER:
Matthew Reynolds

ZENE:
Thomas Newman

OPERATŐR:
John Schwartzman

VÁGÓ:
Robert Frazen

Forras : itt...

The Crown


A The Crown megkapta a legjobb drámai sorozatnak járó Golden Globe-díjat és ezen nincs mit csodálkozni. A Netflix egyik legdrágább sorozata.


Dráma, politika és történelem a jelenleg is élő legismertebb Királynő életéről, aki megmutatja nekünk milyen súlya is van a koronának.


Kosztümös mese ez, amibe 1947-től kapcsolódunk be, nem sokkal azelőtt, hogy a Királynő apja, VI. György (akiről A király beszéde című film szól) meghal. Fiú örökös híján Elizabeth kerül a trónra, azaz a most 87 éves II. Erzsébet (Claire Foy), akit a trónra lépés kicsit váratlanul ért, mert még csupán a húszas évei közepén járt.



Hiába a rengeteg előjog, ami Nagy-Britanniában az uralkodókat megilleti, ilyen fiatalon, pláne nőként, ekkora hatalommal a kézben, a politika elittel körbevéve nem volt könnyű dolga II. Erzsébetnek. Érdekes, hogy a népet imádata és tisztelete ellenére általában nem nagyon érdekli az uralkodó személye, aki igyekszik minimálisan belefolyni a demokratikus kormányzásba. Általában nem a személyüket szokta kritika érni, hanem a monarchiát, mint intézményt, ha valaki elégedetlen velük, ennek ellenére a tradíció és az egység fenntartásában mégis komoly szerepük van.



Egyfelől nézve ez csupán egy cirkusz drága ékszerekkel a Buckingham-palotával a háttérben, másrészről azonban egy kulturális örökség és szimbólum, amelyhez idomulni kell, amelynek meg kell felelni. Nagyon jól mutatja be a sorozat, hogy milyen nehézségekkel bírt összeegyeztetni a hivatali és a családi életet.



A sorozatban úgy tűnik, hogy a királynő férje (Matt Smith) is nehezteli ezt, hiszen például gyerekeit is át kellett nevezni a királyi család nevére és pár hasonló dolog, amik apró húzásnak tűnnek, de a királynő férjeként meg kellett érni a feladatra, miszerint az ő munkája nem más, minthogy az ország legmagasabb rangú emberének a férje legyen. II. Erzsébet királynő a rangján kívül azonban anya is volt, feleség is és testvér.



Hiába vágyik minden kislány arra, hogy királynő legyen, egy egész tömeg imádja őt feltétel nélkül, palotában lakjon és olyan elképesztő ékszergyűjteménye legyen, amilyen a mesékben sincs; attól még – ezután a sorozat után legalábbis biztosan – elmondhatjuk, hogy ez egy baromi melós munka, ami nem csak értelmi, de érzelmi energiákat is bőven feléget.



Sok mindennel feldobták még a sorozatot; például elképesztően jól bontják ki Winston Churchill (John Lithgow) történetét és kapcsolatát az uralkodói házzal.


A királynő húgának, Margit hercegnőnek a sztorija(Vanessa Kirby), akinek személyisége sokkal élénkebb volt nővéréjénél, ezzel együtt megosztóbb is, ráadásul az ő szerelmi története nagyon szépen ível át a The Crownban, hiszen egy elvált férfival akart frigyre lépni, ez azonban királyi családban nem megengedett és ha még az is lenne, akkor is rombolná a hírnevet és a konzervatizmushoz ragaszkodó képviselőket. Tényleg baromi sok dolgot lehet tanulni a sorozatból, olyan mint egy izgalmas történelemóra.



A királynő nagybátyja, VIII. Eduárd brit király (Alex Jennings), aki szintén az egyház által nem támogatott házassága miatt mondott le a trónról, hiszen ha marad, azzal alkotmányos válságot okozott volna, ezért lett hát testvére a király és éppen ezért öröklődött a korona tovább II. Erzsébethez.



Rengeteg ilyen érdekfeszítő történet van a The Crownban, miközben az egész mégis nagyon elegáns és drámai marad. Ehhez nem csak az elképesztően drága díszletek (kb 5 millió dollár volt epizódonként a sorozat) és az eredeti ékszerek pontos másolatai segítenek, hanem a zene is, amit Hans Zimmer komponált. Nagyon jó a struktúrája a sorozatnak, és hiába a sok száraz tény, amiket történetbe kellett csomagolni, ettől függetlenül nagyon dinamikus, néha baromi drámai és valóban megható tud lenni.


Az igazi királyi család hivatalosan nem kommentálta a sorozatot, de nem hivatalosan annyit lehet tudni, hogy az ötlet nagyon tetszett nekik. Tudjuk, hogy van egy-két ferdítés, vagy inkább túlzás, hiszen a nagy londoni szmog valójában nem volt akkora esemény, mint amilyennek a sorozatban beállították, annak tragikus hatásai csak később ütköztek ki, ráadásul Churchill titkárnője is kitalált személy, de annak is van valóságalapja; különféle elbeszéléseiből készítették el a lány karakterét. II. Erzsébet férje, aki meg akarta tagadni a koronázási szertartáson a felesége előtt való térdelést, na valószínűleg az is kamu volt, de ezek a kis finom hozzáadott értékek teszik meg nekünk azt a szívességet, hogy ne legyen sápadt és száraz amit látunk, plusz kihangsúlyozzák azt, ami valóban igaz volt. Margit hercegnő románca például teljesen igaz sztori.



A színészek brutálisan jók. A főszereplőt alakító Claire Foy meg is kapta a legjobb színésznőnek járó Golden Golbe-díjat.

Szereplők

II. Erzsébet királynő
Claire Foy

Fülöp herceg
Matt Smith

Erzsébet királynő
Victoria Hamilton

Margaret hercegnő
Vanessa Kirby

Winston Churchill
John Lithgow

Jock Colville
Nicholas Rowe

Tommy Lascelles
Pip Torrens

OPERATŐR:
Adriano Goldman
Ole Bratt Birkeland

RENDEZŐ:
Benjamin Caron
Stephen Daldry
Philip Martin
Julian Jarrold
Philippa Lowthorpe

ZENE:
Rupert Gregson-Williams

PRODUCER:
Andrew Eaton
Michael Casey

VÁGÓ:
Pia Di Ciaula
Kristina Hetherington
Úna Ní Dhonghaíle

FORGATÓKÖNYVÍRÓ:
Peter Morgan

Forras : itt ...

2019. április 17., szerda

Szép remények



Egy rejtélyes jótevőnek hála, az ifjú Pip (Jeremy Irvine) lehetőséget kap arra, hogy kitörjön a szegénységből.



Megismeri London világát, feljebb jut a ranglétrán, és lassan úriemberré válik. Frissen szerzett pozícióját felhasználva megkörnyékezi a csodaszép Estellát (Holliday Grainger), az elkényeztetett örökösnőt, akit gyerekkora óta szeret.



A jólét mögött rejlő, sokkoló igazság megismerése azonban beláthatatlan következményekkel jár, és veszélybe sodor mindent, ami a fiatalember szívének kedves...




Pipet elbűvöli Estella szépsége és megfogadja, ha felnő, gazdag és művelt lesz, mint rajongott bálványa. Csakhogy az álmodozásnak véget vet Miss Havisham bejelentése: Pip jelenlétére nincs a továbbiakban szükség Satis House-ban, mivel Estella hamarosan megkezdi iskolai tanulmányait. Pip visszatér régi otthonába. De szíve ott maradt Estellánál.

 Charles Dickens klasszikus regényének feldolgozása.




Szereplők
Pip
Jeremy Irvine

Estella
Holliday Grainger

Miss Havisham
Helena Bonham Carter

Magwitch
Ralph Fiennes

Joe Gargery
Jason Flemyng

Mr. Jaggers
Robbie Coltrane

Wemmick
Ewen Bremner

Molly
Tamzin Outhwaite

Herbert Pocket
Olly Alexander

Pumblechook
David Walliams

PRODUCER:
David Faigenblum
Elizabeth Karlsen
Emanuel Michael
Stephen Woolley

JELMEZTERVEZŐ:
Beatrix Aruna Pásztor

OPERATŐR:
John Mathieson

ZENESZERZŐ:
Richard Hartley

FORGATÓKÖNYVÍRÓ:
David Nicholls

ÍRÓ:
Charles Dickens

RENDEZŐ:
Mike Newell



Forras : itt ...

Abigél



Vitay Georgina édesapja tábornok, a II. világháború idején ő az ellenállás egyik vezetője, mivel tisztsége veszélybe sodorhatja a lánya életét is, úgy dönt az ország legelzártabb intézményébe íratja a lányt így egy református bentlakásos iskolába, a Matulába viszi.



Gini, aki eddig nem szokott hozzá a szigorú szabályokhoz, nehezen illeszkedik be az új környezetbe. A tanév első napján a csendes negyed órában a lányok "férjhez mentek" a leltárjegyzékhez. Ginának egy üres akvárium jutott. Ő ezen felmérgesedett, majd a vita következményeként Kalmár (az of.) kizavarta az osztályból, a pesti lány pedig hirtlen felindulásból, mindent elmondott az igazgatónak. Vitayt kiközösítik, és pár másuk lánnyal együtt két hét büntetés is kapnak (nem mehetnel városi sétára a töbiekkel ). Ezután Georgína mindent megpróbál, hogy kiengesztelje az osztályt, de semmi se használ.



Apja szombatonként hívja telefonon, de neki se panaszkodhat, mert ezt megtiltja a prefektája, Zsuzsanna. Az osztály egy nap Horn Micihez hivatalos (kiemelkedő eredményeik miatt), az iskola egykori diákjához teadélutánra. Itt Gina kísérletet tesz, arra, hogy  megszökjön a Matulából. Végül az a vasútállomáson König elkapja, majd osztályfőnöke és Zsuzsanna visszaviszik az intézménybe. Gina ki akarja rúgatni magát, de hiába.


Apja váratlan látogatása után, minden megváltozik. (Gina panaszkodik az apjának, mire ő beavatja lányát a „titokba” elmondja, hogy ő az ellenállás vezetője és Gina csak a Matulában van biztonságban. Azt is elmondja lányának, van egy ember, aki segítségére lesz, ha vele /apjával/ valami történne. Gina annyit tud meg ismeri ezt a valakit, de most még nem tudja ki az.) Ezután mindaddig folyik a harc a lányok között, amíg egy éjjel hadi gyakorlatot tartanak az iskolában. Ezen Vitay veszi a bátorságot, és az osztály elé áll, minden rossz húzásáért bocsánatot kér. Ekkor a többi a nyakába borulnak, és ettől kezdve mindenbe beavatják.


Sok csíntalanságot követnek el, ilyen például a dupla dolgozat írása. Egyet írnak maguknak, és egyet, amit beadnak. Ezen persze lebuknak. A téli szünetet is a kollégiumban tölti Gina, Torma Piroska társaságában. Egy éjjel Ginának szerelmével, Kuncz Ferivel kell találkoznia. Ebben is az osztály segíti.



Hogy valamivel lefoglalják Zsuzsannát, Torma rosszullétet színlelt. Gina biztosra veszi Ő, Feri azaz ember, akiről apja beszélt, boldog. A "szobor" azt közli vele, hogy ő az árkodi ellenálló, nála van az apjától kapott nyaklánca, és Kuncz Feri csaló, azért jött ide, hogy őt elvigye, és az apját (akit elfogtak a németek) most a kislánnyal zsarolják, hogy kihúzhassák a tábornokból a társai nevét.



 Abigél megkéri Ginát, hogy nyugodjon meg, ő vigyázni fog rá. Ginára azonban újabb veszély leselkedik, mert az iskolában megjelenik Kuncz Feri, és kéri az igazgatót, hogy adják ki neki a kislányt, hogy a beteg édesapjához kísérhesse. Az igazgató azonban nem adja oda neki a kislányt. Eljön az igazgató névnapja. Nem várt látogató érkezik a Matulába: Horn Mici, aki rengeteg süteményt és játékot hoz, hogy ezzel ünnepeljék Torma Gedeont.



A gyerekek örülnek a játéknak, ám ez valójában csak egy elterelő hadművelet. Horn Mici elmondja Ginának, hogy itt nincs biztonságban, és még az éjjel meg kell szöknie Zsuzsanna testvér ruhájában, és el kell mennie Mici lakására. Addig ő itt fedezni fogja őt. Gina elindul Horn Micihez, de a kulcsot az intézetben felejtette. Ám szerencsére nemsokára jön Mici és beengedi.


És Vitay egy időre új nevet kap: ő lesz Makó Anna, akit pár nap múlva elvisznek majd a városból. De addig minden titok kitudódik. Kőnig és Zsuzsanna egymásra találnak, és kiderül, hogy Kőnig már régóta szereti Zsuzsannát, csak féltette, és ezért űzte el magától. És hogy ki volt Abigél, azaz az árkodi ellenálló?


Az, akiről senki sem hitte volna: Kőnig tanár úr. Gina, amikor mindezt megtudja, nagyon elszégyelli magát, hogy nem ismerte fel, hanem gyűlölte azt az embert, akinek mindent köszönhetett.

Szereplők

Vitay Georgina
Szerencsi Éva

Vitay tábornok
Nagy Attila

Torma Gedeon
Básti Lajos

Horn Mici
Ruttkai Éva

Zsuzsanna
Piros Ildikó

Kőnig
Garas Dezső

Kalmár Péter
Balázsovits Lajos

Torma Piroska
Bánfalvy Ágnes

Mimó
Békés Itala

Kuncz Feri
Kovács István

Muray
Rátonyi Hajni

Erzsébet
Temessy Hédi

Kiss Mari
Zsurzs Kati

Gigus
Schubert Éva

Truth
Tábori Nóra

JELMEZTERVEZŐ:
Witz Éva

DRAMATURG:
Katkó István

DÍSZLETTERVEZŐ:
Mátay Lívia

OPERATŐR:
Lukács Lóránt

ZENESZERZŐ:
Palásti Pál

ÍRÓ:
Szabó Magda

RENDEZŐ:
Zsurzs Éva

VÁGÓ:
Sellő Hajnal

Forras : itt...