2019. február 21., csütörtök

Szomorú vasárnap



Szomorú vasárnap (Ein Lied von Liebe und Tod (Gloomy Sunday – A Song of Love and Death) egy 1999-es német–magyar film, amelynek rendezője Rolf Schübel. A világhírű zeneszerző Seress Rezső életének, illetve az egyetlen magyar világsláger, a Szomorú vasárnap című számának állít emléket.


Budapest, a harmincas évek vége: Szabó László vendéglős szép szerelmével, Ilonával egy kitűnő kis éttermet vezet. A teljességhez csak egy zongora és egy zongorista hiányzik. Vesznek is egy zongorát és szerződtetnek egy halk szavú zongoristát, Aradi Andrást, aki hamarosan beleszeret Ilonába. A nő viszonozza a szerelmet és kialakul hármójuk különös kapcsolata.



Ilona születésnapján András egy dalt ajándékoz a nőnek, első és egyetlen szerzeményét: a "Szomorú vasárnap"-ot. Az étteremben tartózkodik egy fiatal német kereskedelmi utazó, Hans Eberhard Wieck, aki Szabó zseniális göngyölt húsától és András csodálatos zenéjétől elragadtatva szintén beleszeret Ilonába. A nő azonban visszautasítja őt. Amikor Wieck ittasan és boldogtalanul a Dunába veti magát, Szabó megmenti és elkíséri a Németországba induló vonathoz.



Egyikük sem sejti, hogy a "Szomorú vasárnap" ezen a napon túl is összeköti majd sorsukat. Kitör a háború és Hans Eberhard Wieck SS-Brigadeführerként tér vissza Budapestre azzal a megbízatással, hogy a "zsidó gazdasági javakat vegye nyilvántartásba".



Barátként megy az étterembe, és először megóvja a zsidó származású Szabót az internálástól, de később durván és kegyetlenül visszaél hatalmával. Lászlóék idillikus háromszög-történetéből kegyetlen-ádáz négyszög jön létre.


Ilona kísérletei, hogy Lászlót megmentse, egyre kétségbeesettebbek és reménytelenebbek, ahogy a háború a vége felé közeledik. 1945. Szabó László és Aradi András halott - Ilona terhes - Wieck "nácitlanítva" új életet kezd.


1998. Wieck 80. születésnapját ünnepli Budapesten, a Szabó Étteremben, ahol a zongora mellett Ilona fiatalkori fényképe áll. Az ünnepségen a zongorista és a hegedűs a "Szomorú vasárnap"-ot játsszák. 50 évvel később a híres dal bosszút áll.

Szereplõk:

Marozsán Erika (Ilona)
Joachim Krol (László)
Stefano Dionisi (András)
Ben Becker (Hans Wieck)

Rendezõ: Rolf Schübel
Forgatókönyvíró: Rolf Schübel, Ruth Thoma
Zeneszerzõ: Detlef Friedrich Petersen, Seress Rezsõ
Operatõr: Edward Klosinski

Forras : itt...


2019. február 19., kedd

Róma



Miközben Gaius Julius Caesar a nyolc éve tartó háború végén, i.e. 52-ben győzedelmeskedik a gallok felett, aggasztó hírek érkeznek az örök városból, politikai ellenfelei ármánykodnak ellene. Diadalát beárnyékolja, hogy hadseregének aranyát ellopták. Caesar parancsnoka, Marcus Antonius megbízza Vorenus századost és Pullo légióst, hogy próbálják kideríteni, ki áll az ügy hátterében. Rómában a Cato, Cicero és Scipio vezette idős szenátorok aggódnak Caesar növekvő népszerűsége miatt. Caesar a barátját, Pompeust javasolja a birodalom élére.



Miután Caesar néptribunussá nevezi ki, Antoinus visszatér Rómába Vorenussal és Pullóval. Míg ez utóbbi a bordélyházban szórakozik, Vorenus nyolc év után találkozik újra feleségével, aki már rég halottnak hitte őt. A szenátus, attól félve, hogy Caesar magához akarja ragadni a hatalmat, nem engedélyezi a győztes hadvezér számára a diadalmenetet, sőt, Pompeus le akarja váltani Caesart a hadsereg éléről. Az idegek pattanásig feszülnek mindkét politikai oldalon, a legkisebb szikra is elég ahhoz, hogy kirobbanjon az ellenségeskedés. Pullo csetepatét idéz elő a Forumnál.



Caesar csapatai szinte ellenállás nélkül nyomulnak előre Róma felé. Mindez megrettenti politikai ellenfeleit. Pompeus arra az elhatározásra jut, hogy harc nélkül átengedi neki a várost. Előtte azonban arra kényszeríti a patriciusokat, hogy valljanak színt, melyiküket támogatják. Míg Caesar szeretője, Servilia Rómában marad, addig a fia, Brutus elmenekül Pompei híveivel. A zavargások láttán Caesar unokahúga, Atia felfogad egy zsoldost, Timont, hogy védje meg őt és fiát, a kis Octavianust. A Pullo vezette katonai egység a külvárosban feltartóztat egy áruszállító szekeret.



Mivel Pompeus serege Róma közelében vert tábort, Caesar megpróbálja mielőbb megszilárdítani hatalmát a városban. Atia ünnepséget szervez a hazatért Caesar tiszteletére. A hosszú katonai szolgálat után Vorenus üzletemberként próbál érvényesülni. Pullo elfogja az ellenséges vezér fiát, Quintus Pompeust. Mégsem örülhet a sikernek, mert Caesar szabadon engedi Quintust. Azzal az üzenettel küldi őt az apja táborába, hogy kössenek fegyverszünetet. Caesar nagyon jól tudja, hogy Pompeus ezt sohasem fogja elfogadni.



Julius Caesar mérlegeli Pompeus válaszát, melyet a fegyverszüneti tárgyalásra vonatkozóan adott. Marcus Antonius azt javasolja neki, hogy mielőbb támadják és semmisítsék meg az ellenfél seregét. Lucius Vorenus üzleti vállalkozása nem elképzelései szerint alakul, a kevés jövedelemből alig telik családja támogatására. Atia titkos tervet sző annak érdekében, hogy Caesart elválassza Serviliától. Pullo azt a feladatot kapja, hogy tanítsa meg Ocatvianust a fegyverforgatás alapjaira, ám a tanulásnak néhány lecke után vége szakad.



A két ellenfél összecsapásában Julius Caesar légiói kerekednek felül, és a megvert ellenség nyomába erednek. Eközben Marcus Antonius irányítja Róma városának életét. Hamarosan rossz hírek érkeznek, miszerint fordult a kocka, és immár Pompeus üldözi Caesart. Antoniusnak választania kell, kitart és továbbra is támogatja parancsnokát, vagy szembefordul vele, ahogy Atia és Pompeus kívánja. Pullo elviszi Octavianust egy bordélyházba. Vorenus és Niobe újra felfedezi a szerelmet, ám boldogságuk nem tart sokáig.



Vorenus és Pullo túléli az Adriai tengeri kalandot. Görögországban Pompeus elhatározza, hogy megtámadja Caesar legyengült csapatait, akiknek nincs más lehetőségük, minthogy összeszedjék minden erejüket. Rómában Atia ráveszi Octaviát, hogy szívességet kérjen Serviliától.



Pompeust Egyiptomba üldözve, Caesar megérkezik Alexandriába és találkozik a XIII. Ptolemaiosszal, a gyermekkirállyal, aki különös ajándékkal lepi meg. Vorenus és Pullo ismét hősi cselekedetet hajt végre: kiszabadítják a gyermekkirály lánytestvérét, Kleopatrát. Caesar szeretné behajtani régi egyiptomi adósságát, megsérti a stratégiai egységet, hogy biztosítsa az örökségét.



Scipio és Cato legyőzésével Caesar hősként tér haza. Vorenus és Pullo leszámol egy helyi orgyilkossal Erastesszel, akinek Caesar váratlanul megkegyelmez. Servilia tervéhez Octaviát használja fel, hogy titkot tudjon meg Caesar múltjáról.


A szenátus egyhangúlag megválasztja Caesart császárnak, aki bejelenti a háború végét. Diadala tiszteletére öt napig tartó ünneplést és játékokat szervez.  Pullo leszerel a katonaságból és a vallás szolgálatába akar állni Eirenevel. Vorenus helyhatósági bíró lesz Posca segítségével; Octavius visszakapja Octaviát az önként vállalt száműzetésből. Servilia a bosszúéhes
Quintus Pompeust hívja magához Brutus legnagyobb megdöbbenésére.



Míg Pullo Erastes alvilágába tér le, Vorenus Caesar megbízásából tárgyal a veterán katonákkal való kapcsolat megszakításáról. Caesar meghívja őt és Niobet Atia egyik lakomájára. Cassius megpróbálja meggyőzni Brutust, hogy a köztársaság élete és halála az ő kezében van.


Az aréna hasznosítása miatt Pullo és Vorenus a római köznép hőseivé válnak, így Caesar kénytelen megjutalmazni őket azért, amiért normális esetben büntetés járna. Pullo váratlan visszatérését Vorenus házához nem fogadja örömmel korábbi rabszolgája Eirene. Caesar elhatározza, hogy változtat a szenátuson, az új emberek felbőszítik a régi tagokat. Servilia a bosszú forgatókönyvéhez Niobet használja fel.

SZEREPLŐK

Kevin McKidd -Lucius Vorenus
Ray Stevenson -Titus Pullo
Ciarán Hinds -Julius Caesar
Kenneth Cranham -Pompeus Magnus
Polly Walker - Atia
James Purefoy - Marcus Antonius
Tobias Menzies -Marcus Junius Brutus
Lindsay Duncan – Servilia
Indira Varma – Niobe
Max Pirkis - Gaius Octavius
Kerry Condon – Octavia

Forras : itt...

Gladiátor



Gladiátor (Gladiator) 2000-ben bemutatott amerikai film Ridley Scott rendezésében, Russell Crowe és Joaquin Phoenix főszereplésében. 5 Oscar-díjat nyert a 73. Oscar-gála díjkiosztón, beleértve a legjobb film díját is.


A film - amely csak néhány ponton követi a római birodalom ismert történetét - 180-ban kezdődik, Marcus Aurelius utolsó hódító hadjáratán: a rómaiak megnyerik az utolsó csatát is a barbár germánok ellen.


A csata után Maximusnak, a hadvezérnek egyetlen vágya, hogy hazatérhessen a családjához. A haldokló császár nem bízik meg saját fiában, Commodusban, ezért Maximusra bízza a vezetést, és megkéri rá, hogy állítsák vissza a köztársaságot.


Maximus apjaként szereti az öreg uralkodót, és egykor lányával romantikus kapcsolatban volt; ekkor gondolkodási időt kér a haldokló császártól másnap hajnalig. Marcus Aureliust az éjszaka meggyilkolja a fia, miután az közli vele, hogy nem ő lesz a következő uralkodó, így Commodus kerül hatalomra.


Első parancsaival halálba küldi vetélytársát és annak családját, és bár a hadvezér megmenekül, feleségét és fiát meggyilkolják. Maximus rabszolgasorba kerül, és egy afrikai provinciába kerül, ahol gladiátorként kénytelen harcolni.



Eközben Commodus egyre komolyabb ellentétbe kerül a szenátussal. Húga próbálja jó irányba terelni, ám gyermeke élete miatt nem mer nyíltan szembeszegülni a bátyjával, akit beteges, erőszakos nemi vágy fűz hozzá. Ekkor Commodus, hogy a nép kedvére tegyen, 150 napig tartó gladiátorjátékot rendez.


A játékokon felbukkan a harci eredményei révén igen népszerűvé vált Maximus is. Az egykor kiváló katona sorra nyeri meg a küzdelmeket, és hatalmas népszerűségre tesz szert a nép körében. Maximus egy küzdelem után felfedi a császár előtt kilétét. Később halálos, egyenlőtlen párviadalt vívnak egymással, amiben Commodus elbukik, Maximus pedig belehal a sérüléseibe, és így látja viszont családját: a túlvilágon.


A film valamennyi központi szereplője nagyon erős karakter. Kiemelkedő a főszereplő Maximus, aki a történet elején a császár kérését hallva lényegében azonnal meghozza a döntést arról, hogy vállalja a feladatot - és a történet végén, a halála előtti percben, utoljára még felegyenesedve végre is hajtja.

Szereplők

Maximus
Russell Crowe

Commodus
Joaquin Phoenix

Lucilla
Connie Nielsen

Marcus Aurelius
Richard Harris

Juba
Djimon Hounsou

Vibius
Ralph Moeller

Quintus
Tomas Arana

Proximo
Oliver Reed

Gracchus
Derek Jacobi

Lucius
Spencer Treat Clark

OPERATŐR:
John Mathieson

JELMEZTERVEZŐ:
Janty Yates

ZENE:
Lisa Gerrard
Hans Zimmer

PRODUCER:
Branko Lustig
David Franzoni
Douglas Wick

LÁTVÁNYTERVEZŐ:
Crispian Sallis
Arthur Max

VÁGÓ:
Pietro Scalia

HANG:
Scott Millan
Bob Beemer
Ken Weston

VIZUÁLIS EFFEKTEK:
John Nelson
Neil Corbould
Tim Burke
Rob Harvey

FORGATÓKÖNYVÍRÓ:
David H. Franzoni
John Logan
William Nicholson

RENDEZŐ:
Ridley Scott

Forras : Wikipedia

Forrest Gump



Forrest Gump éppen egy buszmegállóban üldögél és egyszer csak mesélni kezd.

Elmeséli a buszra váró embereknek páratlan élettörténetét.



Forrest szellemileg visszamaradott, az intelligenciája alulmúlja az átlagos emberekét, ám ennek ellenére – a sztoriból kiderül – egyáltalán nem hülye, tisztában van azzal, hogy milyen is valójában. Ez egyébként a film végén mutatkozik meg leginkább, amikor megkérdezi Jenny-t a kis Forrestről. De ne szaladjunk ennyire előre!


Ennek a férfinak valóban nem mindennapi élet jutott, szellemi hiányosságaitól függetlenül teljes életet tudott élni. Gyermekkorában, értelmi fogyatékossága mellé, még fizikai problémákkal is küszködött. Gerincgondjai miatt járógépet kellett használnia, ami csak eggyel több ok volt, hogy társai csúfolódjanak rajta. Egyedül Jenny (Robin Wright) értette meg, és a kislánnyal mindig együtt voltak, „mint a borsó meg a héja”.


Ettől fogva elválaszthatatlanok voltak és Forrest megismerte a szerelmet is.
Ez a szerelem egész életét meghatározta, a filmben is gyakran visszatérnek ehhez a szálhoz.


Mesébe illően zajlik a főhős élete. Van abban valami ártatlanság, humor és sorsszerű, ahogy a dolgok történnek vele, anélkül, hogy befolyása lenne rájuk. Így lesz főiskolai futballsztár, háborús hős, majd sikeres üzletember, végül milliomos.


Gump egyszerűen mindenütt ott van, számtalan történelmi eseménybe csöppen bele, és öntudatlanul is befolyásolja más emberek életét.
A suli után bevonult és részt vett a Vietnámi háborúban, ami azért lényeges része a filmnek, mert két fontos szereplő tűnik fel ekkor.
Az egyik Bubba, vagyis BB (Mykelti Williamson), aki egy színes bőrű katonatársa. Ez a férfi Forrest „legjobb jó barátja” lesz és elhatározzák, hogy a háború után rákhalászok lesznek.


A másik fontos karakter Dan hadnagy (Gary Sinise), aki a férfinek köszönheti az életét, de elveszti a lábait és sokáig keresi majd a lelki békéjét. A háború után jön a ping-pong, majd valóban elmegy rák halászni, végül megkezdi szimbólumértékű futását keresztül-kasul Amerikán.


Végül Jenny is visszatér hozzá.
A film folyamatos múltidézés, amit Forrest narrációja kísér, csak az utolsó húsz percben térnek vissza az események a jelenbe. Gump éppen Jennyhez tart, ahol megismerkedik a saját fiával.


A film vége nem Happy End, elég szomorú, de nem érezzük igazságtalannak, inkább valószerű a befejezés. A jelenetek, ahogy Jenny sírjánál beszél, ahogy felteszi kisfiát a buszra, majd a toll megjelenése – amivel a film kezdődött – egy keretet ad a történetnek. Nincs az embernek hiányérzete, ahogy véget ér.


A főhős élete példátlan, meseszerűsége mellett azonban megmutatkozik benne némi realitás is. A készítők jól ötvözték ezt a két jellemzőt. Mindezt megtámogatták remek zenékkel, amik amellett, hogy igazi, időtlen slágerek, jól illeszkedtek bele a történet kronológiájába.


Nagyon összeszedett történet, amiben Forrest számos híres emberrel találkozik, részesévé válik több fontos, történelmi eseménynek, neves személyek életére van kihatással, miközben saját egyszerű életét éli. Mindezt egyszerű tanácsok alapján, amiket az édesanyjától kapott, vagy Jenny-től (Fuss, Forrest! Fuss!).


Alapvetően ez a produkció egy dráma, amit romantikus stílusjegyek egészítenek ki  - Jenny és Forrest  kapcsolata -, de a humor, ami gyakran megjeleni, szerencsére elveszi a drámai események élét.
Mellesleg a drámai szálakat is inkább a mellékszereplők viszik, mint Jenny, Dan hadnagy, vagy BB.


Ezek a karakterek domborítják ki legélesebben a drámát, amellett, hogy természetesen a főhős személye és vele kapcsolatos események is hordoznak drámai tartalmat.


Ez a film egy időtlen klasszikus, amit számtalanszor elővehet az ember, mert egyszerű szépségével lenyűgözi az embert, miközben egy teljesen egyedi és elsőrangú mesét nézhet végig.

Szereplők

Forrest Gump
Tom Hanks

Mrs. Gump
Sally Field

Jenny Curran
Robin Wright

Dan Taylor
Gary Sinise

Bubba Blue
Mykelti Williamson

a gyermek Forrest Gump
Michael Conner Humphreys

a gyermek Jenny Curran
Hanna Hall

orvos
Harold G. Herthum

a fiatal Elvis Presley
Peter Dobson

FORGATÓKÖNYVÍRÓ:
Eric Roth

ZENESZERZŐ:
Alan Silvestri

OPERATŐR:
Don Burgess

JELMEZTERVEZŐ:
Joanna Johnston

PRODUCER:
Wendy Finerman
Steve Starkey
Steve Tisch

LÁTVÁNYTERVEZŐ:
Rick Carter
Nancy Haigh

VÁGÓ:
Arthur Schmidt

HANG:
Randy Thom
Tom Johnson
Dennis S. Sands
William B. Kaplan

ÍRÓ:
Winston Groom

RENDEZŐ:
Robert Zemeckis

VIZUÁLIS EFFEKTEK:
Ken Ralston
George Murphy
Stephen Rosenbaum
Allen Hall

HANG EFFEKTEK:
Gloria S. Borders
Randy Thom

MAKE UP:
Daniel C. Striepeke
Hallie D'Amore
Judith A. Cory

Forras ; itt...